A jelenlegi gyorsan változó jogszabályi környezetben az alábbi szöveg egyes információi már elavultak. Kérjük, hogy a naprakész információkért keresse irodánkat.
Amiről szó lesz:
A szokásos ajánlott postai levélre ne várjon: a hatóságok e-mailen, telefonon, vagy akár sima postai levélben közölhetik a közlendőjüket.
A tárgyalásokat úgy tarthatják meg, hogy a résztvevők ott nincsenek is jelen.
A tárgyalások nyilvánossága átmenetileg szünetelhet.
A néhány hete tartó Markó utcai kutyasétáltató tavaszi idill láttán más lehet a benyomás, de nem, nincs ítélkezési szünet, ezt már sokszor, sokan, sok helyen elmondták. Az eljárások folynak, legalábbis amennyire lehet, folydogálnak, csak különleges szabályok mellett.
Az látszik már, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet a büntetőeljárásokra, azon belül elsősorban a bírósági eljárásokra van a legösszetettebb hatással. A határidők és más ínyenc részletszabályok változását az idő és az ügyvéd okosan követi, a kérdőjeleket a gyakorlattal együtt majd ponttá radírozza, de van néhány praktikus változás, amelyek szélesebb körben régóta berögzült köztudomást érintenek és a főleg a némi eljárási és tárgyalótermi rutinnal rendelkező ügyfelek számára első tapasztalásra furcsák lehetnek majd. És amely változások kapcsán azért több gondolat is felmerül. Nézzük ezeket:
Az emberek közötti kapcsolattartás kényszerű és gyökeres változása a hatóság és ember közötti kapcsolattartásban is jelentkezik – hiszen bizony a hatóság emberek. A postai levelezés is minimálisra próbál csökkenni, ezért számítani lehet arra, hogy a hatóság e-mailen vagy akár telefonon közli majd az idézéseket, értesítéseket. Ez most jogszerű. Aki ilyen üzenetet kap, vegye komolyan! Aki ilyen hívást kap, írja fel! Ha pedig nem érti az üzenetet, inkább kérdezzen vissza, a hatóságok segíteni fognak. Ha pedig az üzenet valaki számára még ez után sem érthető (ez is érthető lehet), a legegyszerűbb, ha felhívja a védőjét.
Lehetnek persze olyan iratok, amiknek nem elég a tartalmát beolvasni a telefonba. Ha ilyet kell küldeni valakinek, aki azt valamilyen járványügyi intézkedés miatt nem tudja átvenni, a hatóság azt is e-mailen küldi el. Vagy ha erre nincs lehetőség, mert például a címzett e-mail címe nem ismert, vagy nincs is neki olyan, ami azért előfordul, akkor az irat sima, nem ajánlott levélként is elküldhető. Arra számítani kell ilyenkor is, hogy hatóság telefonon vagy bárhogy jelentkezik, mert jeleznie kell a címzettnek, hogy sima levelet küldött. A hatóságnak természetesen tudni kell igazolni azt, hogy valakit az új szabályok szerint idézett, értesített vagy küldeményt küldött neki, de ahogy működni kezd a gyakorlat, erre egyre biztosabb megoldások lesznek.
Mielőtt persze bárki részéről a régebben a postaládában talált idézések kapcsán az „úgyse-tudják-bizonyítani-hogy átvettem”-kérdéskör körül már kicsírázott ravasz kézbesítési ötletmagvak ezen a tavaszon a megvalósítás talajára hullanának, érdemes erről is konzultálni inkább a védővel. Annál is inkább, mert jó esetben egyébként sem ezek képezik egy védekezési stratégia velejét, de a mostani helyzetben nem csak szükségtelen, de véleményem szerint a védelem oldaláról is tisztességtelen lehet ezekkel a szabályokkal a visszaélni és a hatóságok munkáját csak az akadályozás érdekében akadályozni. Ezzel együtt a hatóságok munkáját most is jogszabályok írják elő, amik betartatása a védő feladata is.
A bíróságok az ügyek biztonságos folytatásának feltételeiről gondoskodnak, de a bíróság épületébe főszabályként az ügyfelek nem léphetnek be. Nem egészen tudjuk még, hogy ez pontosan mit jelent, de majd kialakul. Az biztos, hogy bármilyen átmeneti szabályok kerültek is bevezetésre, a közeljövőben sűrű büntetőtárgyalásokra nem kell számítani. Persze azért, hogy ha feltétlenül kell, tárgyalni lehessen, most engedőbbek lettek az ősinek tűnő garanciális szabályok: a közvetlenség és a nyilvánosság.
Lehet például tárgyalni telekommunikációs eszköz útján. Ezt eddig is lehetett, a bíróságok lassan és részben kezdték is alkalmazni, de ez most más. Más, mert nem csak egy-egy tanú meghallgatását lehet távolról lebonyolítani, hanem az egész tárgyalást. És más, mert ez a telekommunikációs rendszer most nem csak a bíróság zárt rendszere lehet, hanem elvileg bármilyen fórum, alkalmazás, amin röviddel ezelőtt még a hétvégi szülinapi bulit egyeztettük.
Hallani persze hatóságokról, amelyek arra hivatkozással, hogy nyilván nem fog a bíró a saját messenger-fiókjából bejelentkezni egy tárgyalásra, a saját zárt rendszereiket próbálják rohamléptekben fejleszteni. Ez, lássuk be, zsákutcának tűnik, hiszen az éppen, mivel zárt, az ügyfelek számára nem elérhető, ezért az ügyfeleknek be kellene mennie egy hatósághoz használni azt. Ahelyett, hogy otthon maradnának. Ami lenne a cél…. Kétségtelen persze, hogy a technikai megvalósítás túlmutat egy csoportos csetbeszélgetés lebonyolítása által támasztott kihíváson és ezzel a hatóságoknak kell megbirkózniuk.
FRISSÍTÉS (2020.04.17.) ! Ahogy a várható volt, az elképzelések pontosodnak. A bíróságok egységesen a Skype for Business és a VIA VIDEO rendszereket alkalmazzák majd. A bíró e-mailben hívja meg az érintettet a csatlakozásra, a tárgyaláson ezeken keresztül lehet részt venni. Az alkalmazások telepítése, konfigurálása a védők számára elviekben nem okozhat nehézséget, de áttekintve az ezzel kapcsolatos útmutatókat, kérdés, hogy a változó informatikai ismeretekkel bíró ügyfelek számára ez a kihívás hogyan lesz teljesíthető? És kérdés az is, hogy mi történik akkor, ha az ügyfél eszközei vagy akár csak a informatikai felhasználói gyakorlata erre nem elegendőek? Az ügyfelet ezért “büntetni”, ezért rá nézve kedvezőtlenebb megoldást alkalmazni, nyilvánvalóan nem lehet! A kihívások mellett könnyítés is lesz: az ily módon megtartott tárgyaláson sem felszólaláskor, sem ítélethirdetésekor a nappaliban nem kell felállni és a védőknek az irodában vagy home office esetén otthon talárt sem kell viselni.
Drukkolunk a hatóságoknak és bízunk benne, hogy a rendszerek telepítése hamar sikerül, hiszen a megjelenők számának csökkentése most úgy is megtörténhet, hogy a bíróság ki sem hallgat például tanúkat, hanem azok korábban írásban vagy hangrögzítőn, videófelvételen rögzített vallomásait lejátssza. Kérdés, hogy egy védő munkáját mennyiben korlátozza, ha a sértett és teszem azt, a vádlottat terhelő további tanú vallomását csak videóról vagy akár csak egy hetekkel, hónapokkal azelőtt készült hangfelvételről ismeri és még kérdezni sem kérdezhet a tanútól? Meggyőződésem, hogy olyannyira nagyon korlátozza, hogy ez már az indokoltság határait feszegetheti. A védő a tárgyalásnak ugyanis nem statisztája, hanem aktív szereplője, a hatóságok munkájához, a vádhoz és a bíróság ítéletéhez a védő nem asszisztál, hanem alakítja azt. Elemi érdek tehát, hogy a védő a jogaival élhessen, és legyen meg a lehetősége arra, hogy megkövetelje azt, hogy élhessen velük. Mivel a tisztességes eljáráshoz való jog a járványügyi vészhelyzetben is mindenkit megillet, meggyőződésem, hogy e megoldások a védő és a terhelt hozzájárulása nélküli alkalmazásának elterjedése még átmenetileg sem lenne szerencsés.
Talán mellékes formaságnak tűnik, hogy a valahogy mégis megtartott tárgyalások során a nyilvánosság is korlátozható, azaz a tárgyalásról a hallgatóság és a sajtó is kizárható akár arra hivatkozva is, hogy túl sokan lennének együtt a tárgyalteremben. De tényleg csak „tűnik” formaságnak, mert mielőtt nagyon megszoknánk e megszorításokat, azt érdemes kőbe és a fejekbe vésnünk, hogy a nyilvánosság az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik legerősebb biztosítéka, ami csak okkal és amíg az ok fennáll, csak addig korlátozható! Az ok azonban nem „tűnik”, hanem most valóban van, ezért bár egyes tárgyalások a hozzátartozók és mások érdeklődését is kiváltják, de tanúsítsunk most önmérsékletet: ugyanúgy, ahogy mi, ügyvédek azt kérjük, hogy az ügyvédi irodába csak az ügyfél jöjjön kísérők nélkül, ugyanígy működjünk együtt a bíróságokkal ebben! Érdekes, szerintem előremutató és számomra a jogalkotó jó szándékát tükröző új szabály egyébként, hogy ha a bíróság a nyilvánosságot kizárja a tárgyalásról, a jelenlévő védő a tárgyalást hangrögzítővel, vagyis például a telefonjával rögzítheti.
Az újdonságok és gondolatok folytathatóak persze és ahogy a gyakorlat alakul, alakulnak majd ezek is. Talán a járvány elmúltával, amikor visszatér majd a régi kerékvágásába a büntetőeljárás, olyan intézmények, olyan technikák maradnak itt velünk, amiket a kényszerűség dolgoztatott ki, de jónak bizonyulnak. Ilyen értelemben most a gyakorló büntetőjogászok is távoktatásban részesülő nebulókés jó. hogy így van. De még ha más jogágakban egyre erősödnek is a digitalizációs igények és trendek, szárnyalnak a robotügyvéd-gondolatok, a büntető hatóságokat és a büntetőjogi jogalkotást éppen e tanulságok alapján már most önmérsékletre inteném a táveljárások és a digitalizáció iránti esetleges lelkesedésükben, hiszen a büntetőjog csak akkor maradhat hatékony, ha fókuszában nem az irat, az adat és a szigorú eljárási szabályok, hanem örökre az ember áll.
Ebben a pillanatban a legfontosabb azonban, hogy vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra! Közben a védők majd vigyáznak arra, hogy a hatóságok eljárásaikban is vigyázzanak Önökre.
(Ebben az írásban a nem is annyira hosszú nevű, „A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet” rendelkezési jelennek meg. Ha jogi szöveget olvasna, itt megteheti.)
©Fülöp Tamás
A honlapon olvasható írások nem jogi tudományos munkák, hanem egy-egy a közvélemény érdeklődésére is számot tartó téma jogszabályokból kiinduló, de közérthető feldolgozásai, amelyek a szerző véleményét is tartalmazhatják.